Ja, vállalom.    Ha már megálmodtam rémálmomban.....

És a fejem fölött a szövegbuborékban pörögnek a mondatok: nem kellett volna, más se vállalta. Miért vagyok ennyire hülye? Hogy fogom kibírni? Miért nem tudok sunyítani, ahogy mindenki más?

Hétfőn hajnalban azt álmodtam, átküldtek egy hétre egy olyan üzemrészbe, ahol mi nem szoktunk kisegíteni. A gond csak az, hogy ezen a helyen a munkának csak kezdete van, vége nincs. Nem lehet tudni, mikor mennek haza. Ha nem is sűrűn, de elő fordult már a 16 órás műszak is. Nem törvényes, de nagy ívben lesz@rják. Itt más törvények uralkodnak.

Annyira erőteljes volt az álom, hogy felébredtem rá. Hánykolódtam egy darabig, aztán sikerült magamat megnyugtatni, hogy mi oda nem szoktunk menni, tehát semmi vész.

El is meséltem egy munkatársnőmnek, aki jót nevetett rajta, hogy lehet ilyen hülyeségeket álmodni?  Mi oda nem szoktunk menni!

Ma szóltak, hogy kellene oda három személy. Ki vállalja?

Mindenki mélyen hallgatott.  

Én is. 

Közben tudtam, hogy benne vagyok a háromban.

A másik kettőnek kapásból volt egy szatyorra való indoka arra, miért is nem....

Én meg úgyis megálmodtam....

...hát akkor hétfőn beköltözök a gyárba, hétvégén talán kiengednek....

Mi lenne, ha a fejünk felett egy buborékban megjelennének a gondolataink?

A kérdés nem az én agyamból pattant ki. A barátnőm álmodozott erről, amikor elmondtam neki, hogy F. már az agyamra megy a hülyeségeivel. Olyan szívesen megnézné, miket gondolok olyankor. Na azt jobb, ha nem látja. És jobb, ha ki sem mondom, sok értelme úgysem volna.

Pedig, ha úgy vesszük, különlegesen ritka példány a becsületes, megbízható férfi. Már pedig a barátom az. Pontosnak is mondhatnám, ha a pontosság azt jelenti, soha nem késik. Viszont általában jóval hamarabb jön, mint ahogy megbeszéljük, ez azért nem jó. Jóképű, kisportolt, nem iszik, nem dohányzik, nem kávézik, nem veri a nőket, és tud főzni. Ha sűrűn váltogatja is a munkahelyeit, de mindig dolgozik valahol, és a szülei gazdaságába is besegít.

Egyetlen rossz tulajdonsága van:  megszólal.

És ez üti az összes többit.

Sarge rövid és tömör megjegyzése a torokfájásomra is vonatkozik, remélhetőleg.

Mert mikor is legyen az ember beteg, ha nem pont hétfőn? És egy olyan hétfőn, amikor szabadsága is alig van már. Táppénzre nem nagyon lehet menni, akkor hónapokra megvonnak minden juttatást. Igaz, nincsenek már hónapjaim a cégnél, de akkor is...

A nyers tojás undorító, de félálomban eszembe jutott, gyerekkoromban nagyanyám mindig tojjássárgáját kavart ki cukorral, és ettől szinte rögtön elmúlt a torokfájásom. Reggel ki is próbáltam, átmenetileg enyhített valamit. Vettem citromot meg mandarint, és próbálom összeszedni magam.

- Neked mi bajod van, olyan rossz kedvűnek látszol, nem értem én ezeket a nőket, mindig valami bajuk van. X.-nek például virágot is vittem Valentin napra, névnapjára, születésnapjára, mégis szakított velem. Legalább mondta volna meg, hogy nem szeret, akkor nem viszek virágot. Nem értem, mi a baj velem, pár hónap után minden nő kirúg. Szerinted mi baj lehet velem? Tényleg, neked mikor van a névnapod?

- Nekem? Pontosan akkor, amikor az előző barátnőd születésnapja.

- ????????????.... honnan tudod mikor van a születésnapja?

- Onnan, hogy egész nap arról beszéltél, hogy küldtél neki egy sms-t, de válaszra sem méltatott.

...és már hat hónapja ez a pasi a barátom!