Kitaláltam én, hogy kifestem a szobát.
Nagy dolog!
Kell hozzá festék, meg egy henger, oszt kész.
De a francba, azt nem mondta senki, hogy a hengerről lefogy a festék.
Létráról le, létrára fel, és huzigálni, kenegetni, és csíkos, és ronda, és borzasztóan unalmas az egész. Ráadásul pöttyök spriccelnek rám a hengerről, tetőtől talpig olyan vagyok...
Nem gyújtok rá, amíg a plafonnal nem végeztem. Aztán jöhet a többi. Nyolc körül fogtam hozzá, tizenegykor kész az első sor. Beülök a kádba, lesíkálom a pöttyöket. Kimászni már alig tudok. Kitör rajtam az izomláz, kezem lábam reszket.
Mire hazaérek a boltból, a csíkok eltűnnek a falról.
Hmm.... Biztos kell erre még egy sor? Egész jó ez így is. Így az ajtóból nézve... közelebbről már nem annyira. Szóval akkor ezt még egyszer újra....
Jajjjjjj................
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2009.07.23. 18:20:54
Nyica · https://tarkabarka.blog.hu/ 2009.07.23. 18:41:30
Amúgy is: egy kicsi torna mindenkinek kell! Ez még a tévétorna főcímdala volt.
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2009.07.23. 19:42:07