szakad a hó, de lehet, hogy már az este elkezdődött. Reggel, amikor kinéztem, már havas volt minden.

Miután kiörömködtem magam azon, hogy milyen jó itthon, és ki sem kell mozdulni, ma rám tört a mehetnék. Igen ám, a de járdák csúsznak, a havat az arcomba, szemembe fújja a szél, gyorsan haza jöttem. Az utcákon alig járnak páran, azok is apró, kötött ruhás kutyákat sétáltatnak. Én is szeretnék egy ilyen kis vacakot, de ha arra gondolok, hogy hajnalban a meleg ágyból kikeljek, mert a jószágnak pisilni kell...brrr....

Amikor négyre jártam dolgozni, az egyik tízemeletes mellett mindig összefutottam egy nénivel, kövér tacsit sétáltatott. Kicsit irígy voltam, milyen jó egy nyugdíjasnak, mindig ráér a kutyával foglalkozni. De akkor sem kelnék föl hajnalban, ha nem muszáj.