Sétáltunk kutyival, és bámultam a behavazott folyópartot és a Ligetet. Nem volt kedvem elővenni a fényképezőgépet. Annyira szép volt minden, képtelen lettem volna kiválasztani bármit is, ami szebb, különösebb, mint a többi. Az egészet szerettem volna egy képen, de az lehetetlen. 

Aztán a közeli téren megláttam néhány madarat a bokrokon gubbasztani.

Picikéről levettem a pórázt, elkezdtem kattintgatni, de gonosz ebem, amikor látta, hogy ezek a tollcsomók kötik le a figyelmemet, rögtön közéjük rontott, és elzavarta őket.
Egyetlen bátor ki jószág szállt vissza, és kíváncsian méregetve elviselte, hogy lefényképezzem.

Az utóbbi időben eléggé kibillentem a blogolásból Néha néha ugyan bekukkantok ide, de a klikkelgetés elviszi az összes szabadidőmet, és nem is biztos, hogy olyan nagyon megéri.

Na szóval, a minap, ahogy nézegetem a statisztikát, látom, hogy többen is jönnek egy http://bloggerina.nlcafe.hu/ nevezetű oldalról.

Utánanéztem, a Nők Lapja Café hirdet blogversenyt női bloggerek számára.

Igen, de én hogy a csudába kerültem oda? Nem is neveztem, nem is tudtam arról, hogy indul egy ilyen verseny..  Csörgetem a lányomat, netalántán ő.....  Nem nem.....  A fiam kiesik, de biztos ami biztos alapon rákérdeztem.

Marad az ismeretlen olvasó, pedig én annyira, de annyira kíváncsi lennék, hogy ki volt az, aki úgy gondolja, hogy van ott valami keresnivalóm.  Én magamtól biztos nem neveztem volna.  Nézegettem a szabályzatot, a kiírás szerint kapnom kellett volna egy levelet, amiben rákérdeznek, hogy elfogadom-e a jelölést.  Levelet eddig még nem találtam, de ha érdekel valakit a válaszom, akkor tessék: Ha már ott van, akkor maradjon.

Ja, és köszönöm az ismeretlen olvasónak!