December elsejéig kellene leadni, de még az előzőről is hallgatnak. Lehet, hogy bele sem néztek, akkor meg minek törjem össze magamat?
Valamit majd csak összehozok, természetesen az utolsó pillanatban.
Számítástechnikára is be kellene nézni, ott még nem voltam. Ez megint egy plussz nap, így aztán heti három napot kellene suliba járni. Már a kettőt is sokalltuk, három az már tényleg rengeteg.

A megfázásból szerencsére kifelé tartok, nagyon nem szeretnék a csoporttársam ügyfele lenni. Gyógyszert nem szedek, citrom, narancs, grapefruit, fokhagyma, kakukkfűtea, szóval minden házi praktikát bevetek, úgy látszik, sikerrel.

temetéseken mond búcsúbeszédet.

A múlt héten két olyan ügyfele volt, aki az oltás után távozott ebből a világból.

Olyan meg egy sem, aki a malacinfluenzába halt bele.

Mi lenne, ha a fejünk felett egy buborékban megjelennének a gondolataink?

A kérdés nem az én agyamból pattant ki. A barátnőm álmodozott erről, amikor elmondtam neki, hogy F. már az agyamra megy a hülyeségeivel. Olyan szívesen megnézné, miket gondolok olyankor. Na azt jobb, ha nem látja. És jobb, ha ki sem mondom, sok értelme úgysem volna.

Pedig, ha úgy vesszük, különlegesen ritka példány a becsületes, megbízható férfi. Már pedig a barátom az. Pontosnak is mondhatnám, ha a pontosság azt jelenti, soha nem késik. Viszont általában jóval hamarabb jön, mint ahogy megbeszéljük, ez azért nem jó. Jóképű, kisportolt, nem iszik, nem dohányzik, nem kávézik, nem veri a nőket, és tud főzni. Ha sűrűn váltogatja is a munkahelyeit, de mindig dolgozik valahol, és a szülei gazdaságába is besegít.

Egyetlen rossz tulajdonsága van:  megszólal.

És ez üti az összes többit.

Sarge rövid és tömör megjegyzése a torokfájásomra is vonatkozik, remélhetőleg.

Mert mikor is legyen az ember beteg, ha nem pont hétfőn? És egy olyan hétfőn, amikor szabadsága is alig van már. Táppénzre nem nagyon lehet menni, akkor hónapokra megvonnak minden juttatást. Igaz, nincsenek már hónapjaim a cégnél, de akkor is...

A nyers tojás undorító, de félálomban eszembe jutott, gyerekkoromban nagyanyám mindig tojjássárgáját kavart ki cukorral, és ettől szinte rögtön elmúlt a torokfájásom. Reggel ki is próbáltam, átmenetileg enyhített valamit. Vettem citromot meg mandarint, és próbálom összeszedni magam.