2009/09/06. - írta: Nyica


Collages Comments

 

 

 

 

 

 


 

Címkék: cipők
Szólj hozzá!

Hát ilyen nincs!

2009/09/05. - írta: Nyica

Vagyis hogy volt már dugulás, de hogy a fürdőkádban álljon a malaj, ilyen még nem! Mellettem, a szomszédasszonynál is, átcsöngetett délután, nézzem meg a kádját. Akkor még az enyém tiszta volt. Azóta itt is felbugyogott az áldás. A házmesterünk a vállát vonogatja, oldjuk meg.
A rohadt életbe, hétvége van, mi a francot lehet ilyenkor csinálni?

P.s: A Beteg Srác anyukája megoldotta a dolgot - felhívta a vízműveket.
      Bűnei meg vannak bocsájtva, tőlem akár lehet ő a házmester nálunk.
 

1 komment

Az éjjel azt hittem,

2009/09/04. - írta: Nyica

beugrott egy macska az ablakon.
Hallottam a kaparászást az ágyam körül, arra gondoltam, fel kéne kelni, adni valamit enni neki.  De álmos voltam, és nem volt kedvem kimászni az ágyból, és egyáltalán, miért az a szeretet jele, hogy elkezdjük etetni?  Aztán még azt is gondoltam, jobb lenne, ha vissza menne az a macska oda, ahonnan jött, mert akkor tudnék aludni, és nem azon gondolkodnék, hogy megtartsam, vagy kidobjam.
Aztán csörgött az ébresztő, és nem is volt állat a lakásban.  Csak meleg, szörnyű meleg.
Ha minden igaz, ma lehűlés várható. De lehet, hogy ezt is csak álmodom?

2 komment

Hmm....

2009/09/03. - írta: Nyica

Csak pár percre ugrott be, nézzünk már szét a neten valami állásért.
Mióta együtt vagyunk, a második munkahelyét hagyta ott. Keveset fizetnek, nem jelentik be.
Eleinte azt hittem, benne van a hiba, később rájöttem, a biztonsági őröket tényleg nem fizetik meg rendesen, és tényleg nem jelentik be.
Aztán kitaláltuk, hogy feltöltjük az életrajzát egy álláskereső portálra. Hozzáfogtam volna, erre rámnevetett, meg tudod te ezt csinálni egyedül is, tessék, itt vannak az adatok, nekem mennem kell!  Ehhez képest egy óra múlva még mindig a nagymamája haláláról beszélt, meg a családi vitákról.  Olyan élethű az előadása, néha már félek, a szomszédok rendőrt hívnak, azt gondolván, itt most a nők elleni agresszivitás esete forog fenn.  Aztán eszembe jut, hogy amikor valóban fennforgás volt az emeleten, akkor sem foglalkoztak vele különösebben. Pletykaszinten igen, de amúgy nem.
Sokszor eszembe jut ilyenkor, hogy ha véletlenül szóhoz jutok, akkor egyáltalán fogja-e azt, hogy én is mondtam valamit?
Néha belekérdezek ilyeneket: tudod te egyáltalán a keresztnevemet?  Meghökken, persze hogy tudja, aztán folytatja tovább, soha nem veszti el a fonalat.
Teljesen az agyamra megy a szómenéseivel!  De a törülközőjén érzem az arcszesze illatát, és kihalt a lakás, ha pár napig nem lármázza fel.

4 komment
süti beállítások módosítása