Elvonási tüneteim vannak ilyenkor, amikor a fiam itthon van, és kisajátítja a gépet.  Cserébe elmagyarázta az inges igeragozást, és időnként azért én is lehetek online, habár nem érdemes, mert a letöltésektől nagyon lassú a gép.

Egyébként sem értem ezt a letöltési mániát, sok olyan embert ismerek, akik már több száz évre való  játékkal vagy filmmel rendelkeznek, és még mindig töltögetnek, mert az kell!

Délután azért sikerült elcsalogatnom egy rövid sétára. Megmutattam neki azt a helyet, ahol a múltkor a beteg vidrát láttuk. Képes volt bemenni a bozótosba felkutatni a tetemet, majd megállapította, hogy igen, ez egy döglött vidra.

És most egy rövid időre sikerült gép elé kerülnöm, de a hétvége nagy részét offline töltöm.
Nincs más választásom, az elkövetkező napokban felderítem a konyhát.

könnyen kapsz magadra ruhát - ezt szokták nekem mondani teltebb ismerőseim.
Na, hát ez nagyon nem így van.

Például nadrágot csak nagy nehezen tudok kifogni. A vásárlás általában úgy történik, hogy a próbafülke elé csalogatok egy eladónőt, aki sorban adogatja befelé a nadrágokat. Általában a harmadik után kezd alább hagyni a lelkesedése, az ötödiknél már érzem a hangján, hogy ideje befejezni. Ilyenkor már szokták jelezni, hogy hamarosan kapnak árút, próbáljam meg akkor.

Ma majdnem csoda történt, mert az első farmernadrág, amit felpróbáltam, olyan volt, mintha rám szabták volna. Csak sajnos csőnaci volt, amihez vagy magas szárú sportcipő, vagy csizma való. Persze nem baj, ha kilátszik a zokni, feltéve ha testszínű nejlon. Na ez az, amitől irtózok. Vannak esetek, amikor muszáj ilyet felvenni, de mindennapi használatra nem és nem.

A többi négy vagy nem ért be, vagy igen, de bő volt, esetleg hosszú, amit igaz, hogy le lehet vágatni, de ha nincs az embernek varrógéppel rendelkező ismerőse, akkor gond van. Valahogy eltűntek azok a kis szabóságok, ruhajavítók, akik régen ilyesmit csináltak.
Lehet, hogy hosszas utánjárással találnék valakit, de van még pár bolt, ahol szétnézek. Vagy nadrág nélkül maradok.
 

Még két hónapig van munkám, aztán....

Aztán sem áll meg az élet.

Sokszor kellett már felállnom a padlóról. Az ember kicsit kábult először, szédeleg, de aztán újra kezdi. Talán egy kicsit jobban is, mint azelőtt.

Néha talán kell is az a fenéken billentés az élettől, hogy vegyük észre, valamit nem jól csinálunk, valami nem úgy működik, ahogy kellene.

Talán kellene egy országos szintű fenéken billentés is, mert ez az egész így nagyon nem akar működni. Igen, el kellene törölni az egészet úgy, ahogy van, hogy a régi romjaiból valami új, sokkal jobb születhessen...

Tudja valaki? Mert én nem. Mégis beregisztrálok, ha meghívnak. Mert más már ott van, biztosan érdekes lehet, ezért be akarok kerülni. Aztán, amikor ott vagyok, látom, hogy ez sem ér többet a többinél. Viszont innentől kezdve mire észbe kapok, lesz egy rakás "barátom", akiket az életben soha nem láttam, mégis bejelöltek. Mivel jólnevelt vagyok, nem utasítok el senkit, ezért aztán teli a postaládám üzenetekkel, amikben a saját hálózatukat ajánlgatják újdonsült ismerőseim. MLM, természetesen. De van Sciennet is köztük. Na meg kivétel is, aki tényleg csak barátkozni, ismerkedni akar.

Ezeket még csak meg tudom érteni, de vannak, akik körlevelekben figyelmeztetnek, hogy XY levelét a világért se nyissam ki, mert az illető egy hacker, és ha kapcsolatba lépek vele, akkor jól meg leszek hackkelve. Hetente egy rakás ilyen levelet törlök, és nem értem, miért jó nekik, hogy ilyeneket küldözgetnek.

Elképzelem, ahogy a hacker bemegy a postámba, és akkor ott mit lát: egy rakás levelet, ami arről szól, hogy ő feltöri a fiókomat, és elolvassa a leveleimet. Rögtön a szívéhez kap, és szörnyet hal, és akkor én nem fogok több ilyen figyelmeztetést kapni, viszont körlevélben tájékoztatok mindenkit, hogy XY az én gépemben végezte, ezért most már ne írjanak.

Biztos, ami biztos, ezt a levelet naponta többször is el fogom küldeni, és mindenki örülni fog, hogy nincs többé gonosz hacker.

hogy miért megy el valaki a tévébe égetni magát valami marhasággal. Tényleg azt hiszi, ha egyszerre megiszik két korsó sört, akkor sztár lesz belőle?
És még volt sok idétlen produkció, meg néhány jó is. Lehet persze, hogy ez másnak nem újdonság, de én sosem néztem eddig a Csillag születiket. Most egy kicsit leragadtam a tévé előtt, elvégre hétvége van, még akkor is, ha dolgoztam délelőtt.