Hajnali fél öt. Ébredezek. Gyerek Szegeden
bulizik, lesz vagy hét óra,mire hazaér. Visszaaludni nem tudok,felkelek,főzök kávét, kiviszem a kutyát, aztán lekattintom a hirdetéseket - így tervezgetem a reggelt.
Az ablak alatt egy kocsi áll meg. Bevilágít a reflektor. Itt nem szabad megállni, mi a fenét keres ez itt?
Felkelek, felteszem a kávét, közben bevillan egy gondolat. Gyereket hozták haza kocsival!
Így lenne telitalálatom!
Netezésnek lőttek! Első dolga bekapcsolni a gépet. Aztán két hányás közt meséli az élményeit. Pálinkafesztivál, ezernégyszáz egy feles. Basszus, ezt kidobni a klotyóba! Na de mindegy, csak aludna már! .... de nem, mert még játszik, persze online, én meg itt vagyok korán kelve, mi a fenét csináljak?
Töltök cigit, aztán Néha megkérdezem: nem vagy álmos, kisfiam? Persze, hogy nem! Bekapcsolom a gépemet, habár net nélkül mi a csudát kezdjek vele? Vannak képszerkesztők, meg van valami unalmas mahjong, nem nagyon köt le.
Aztán végül mégis megkapom a zsinórt, és hurrá, enyém a világ!