Este hét óra, amikor kilépek a portán. Sötét van, az eső szemerkél. Nem nyitom ki az ernyőt, nem olyan vészes. Meleg van, vagy csak én érzem annak, a fagyasztó mellől jövök, csalóka a hőérzetem.
A városban laza szombat esti forgalom, a boltok még nyitva vannak.
A söröző előtt a teraszon fiatalok nevetgélnek, a járda mellett egy fekete terepjáróból Elvis Presley melankólikus hangja szálldogál.
A kirakati babák téli kabátban, sárguló papírfalevelek közül bámulják a járókelőket. A járda sötéten csillog, az eső egyre jobban esik, felteszem a kapucnimat.
Nemsoká hazaérek.
Ennyi volt a szombat.
Ennyi élet jutott a mai napra.