Istenben, Univerzumban, őrangyalokban, meg ilyesmiben. Meggyőződésem, hogy felettünk is laknak, és a világ jóval több annál, mint amennyit mi felfogunk belőle.

De amikor megyek az utcán, és közvetlenül a hátam mögött zuhan le egy hatalmas jégtömb a tetőről, akkor kicsit elgondolkodok azon, hogy a csudába van ez.

Mert van ugye a gondviselés vagy őrangyal, bármi, ami vigyáz ránk.  Nem tudta volna megoldani, hogy az a jégtömb mondjuk fél órával előbb vagy később essen le? Úgy, hogy ne is tudjak róla. Akkor nem gondoltam volna arra, hogy akár rosszul is járhattam volna.

Viszont ha a tudtom nélkül esik le, akkor nem erősödik a hitem, és eszembe sem jut hálát adni az odafent lakóknak, hogy megúsztam.

De miért várnak hálát? Nekik nincs egójuk, amit fényezni kellene. Azért vannak, hogy vigyázzanak ránk.

Persze az is lehet, hogy az őrangyalok mindig ott vannak mellettünk, ezért nem mehetett előre elintézni a jégtömböt, csak ott, a közelemben tudta magát aktivizálni.

Akkor viszont miért hagyta, hogy egy óra múlva piszkosul bevágjam a fejemet az asztal sarkába?