A programozó megy haza éjjel egykor részegen a munkahelyéről az albérletébe. Egyszer csak elé veti magát egy kicsi béka.
Mivel nem sikerül elsőre ráugrania a kis jószágra, a béka gyorsan kiabálni kezd:
- Programozó! Programozó! Én egy elvarázsolt, szépséges királykisasszony vagyok, akit egy gonosz boszorka változtatott át! Csókolj meg, akkor visszaváltozom, és már mint bűbájos királylány megcsókollak!
- Hö-hö. - Mondta a programozó, és zsebre tette a békát.
A 4-es villamoson egyszer csak hallja, hogy a béka mocorog a zsebében, hát kiveszi:
- Programozó! Programozó! Csókolj meg, meglátod, szép királyleánnyá változom, utána egy egész hétig azt csinálsz velem, amit akarsz!
- Hö-hö. - És zsebre teszi.
Hazaér, megint érzi, hogy mocorog a béka.
- Mondd már meg, miért nem akarod, hogy visszaváltozzam királyleánnyá, és egy álló hétig minden kívánságod teljesítsem?
- Tudod, királylány, rengeteg a munkám, stresszben élek, alig vagyok otthon, egy királylány púp lenne a hátamon. De egy beszélő béka - hö-hö - az cool.
Két béka beszélget az árokparton:
- Azért jó, hogy az összes lány megvolt a faluban.
- Ja. De azért a varázslóét kihagyhattuk volna...
it. Lenéz a lábtörlőre, és megrettenve látja, hogy ott áll a kis halál. Ugyanolyan mint az öreg kaszás, csak kicsiben. Méret ide-oda, az öregember nagyon megijed, de a kishalál megszólal: