Ma pontosan két éve, hogy elkezdtem blogolni!
Nem itt.
De még mindig él az a helyem, néha írok bele valami szösszenetet, csak a nosztalgia kedvéért.
Ma már nevetséges, hogy mennyit kínlódtam még egy egyszerű képfeltevéssel is, a videókról nem is beszélve. Aztán sikerült. Később jött a blog.hu.
Másfél év után töröltem az itteni első blogomat.
Nem sajnálom.
Megszoktam már, hogy valahol valamit mindig újra kezdek. Viszonyításnak ott az első, a szívem csücske. A többi nem lényeges.
Azt hiszem, szeretek újra kezdeni, új lappal indulni, valami keveset megőrízve a régiből. Kell egy viszonyítási pont. Jó emlékezni az első botlásokra, a keservekre, amit átéltem, ha nem sikerült valami.  Akkor nehéznek látszott. Pedig nem az.
Ha elrontok valamit, arra ott a delete gomb.
Kár, hogy csak a virtuális életben működik.