Meséltem egyik munkatársnőmnek, hogy három kiló szilvából lett egy üveg lekvárom. Na, erre felhördült, hogy minek veszek szilvát a piacon, hoz ő nekem amennyi csak kell, termett náluk rengeteg, apró szemű, lekvárnak való. Mondtam, hogy nagyon már üvegem sincs, elosztogattam tíz perccel azelőtt, hogy kitört rajtam a lekvárfőzési roham. Ugyanis a szomszéd néni kért tőlem üveget, cserébe adott barackot. A barack bűn rossz volt, enni nem lehetett, ekkor pattant ki a fejemből a nagy ötlet: lekvárt főzök!
Másik munkatársnőm hallotta ezt, szólt, hogy hoz ő üveget. Így lett megint pár üveg szilvalekvárom, meg szilvás sütit is sütöttem, és főztem gyümölcslevest sok szilvával, és még mindig van szilva.... Jajj!