Legszívesebben bekapcsolnám a fűtést, de ehhez még korán van.
Délután a suliban már majdnem leragadt a szemem. Reggel négykor van mostanában a munkakezdés, tart kettőig. És még holnap is. Na jó, nem panasz, volt idő, amikor irígyeltem a munkába menőket. Csak most kicsit fáradt vagyok már. A barátom hívása szinte bosszantott, nincs hangulatom semmihez, senkihez, ráadásul még ez a hideg is.....
Megyek is nem soká aludni, három előtt csörög az ébresztő.

Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek.

Kezdem magamat hörcsög üzemmódra állítani.
Még két és fél hónapig lesz munkahelyem, aztán egy kis szünet. Később mindenkit visszavesznek, már aki vissza akar menni, mert a Vezér már látja a fényt az alagút végén.
Azt hiszem, vannak különböző alagutak. Vannak, akiknek ott a fény a végén, meg vagyunk mi, kisemberek, a mi alagutunk valamivel hosszabb...
A fény annak a végén is ott van, és egyszer csak mi is meglátjuk...
 

Mindig van egy nagyobb hal - mondta valaki -talán Liam Neeson- szombat este a Baljós árnyakban.
Biztosan voltak még több bölcsességek, de azt már nem tudom, mert elaludtam.

A barátnőm körtefára mászott, én meg kotlóst kergettem. Szerettem volna lefényképezni a csibéket, hát nem igazán sikerült. De jól éreztük magunkat, ez a lényeg.     
 

Csak mindig frissen, lendületesen!